Vidékiek lettünk

Illetve most tudatosult csak a a dolog. Tegnap Aniko bement Zürichbe, mert épp ott volt egy régi kolléganöje és talalkozot beszéltek meg. Aztan hazafelé elmesélte, hogy mennyire furcsa volt neki a zürichi föpalyaudvar délutan 6 körül, és a tömeg ami akkor és ott van. Rajöttem, hogy mar én is atallitodtam, ugy hogy eszre sem vettem. Mifelénk alig lehet latni tömeget, én mar Winterthur belvarosaban is kényelmetlenül éreztem magam - pedig az csak egy szazezres varos kb. mint Székesfehérvàr. Sokadik generacios pesti vagyok, aztàn most mégis falusi lettem - mert jo az itteni nyugi. Be kéne költöznünk valami nagyobb településre, mielött végleg elszokunk a varosi élettöl és az emberektöl.