Úgy két hete elmentünk Lajoshoz látogatóba és átugrottunk ebédelni Walenstadt-ba. Ez a falu a Walensee másik oldalán van, ezzel kb. szemben kirándultunk legutóbb. Talán még ez a vége a tónak szebb is, mert a hegyek közelebb vannak és magasabbak amitől még gyönyörűbb a látvány. Sajnos miközben ott jártunk szemtanui voltunk egy halálos siklóernyős balesetnek is :((( Légyszi ti ne üzzetek ilyen sportot!
Képzeljük el, hogy unalmas péntek reggel van. Emberünk munkába igyekszik. Kocsijával elér egy kereszteződéshez, de folyamatosan jönnek jobbrol is, balrol is az autók. Telnek a másodpercek, feszülnek az idegek. Még mindig telnek a másodpercek. Most tessék a play-re kattintani, majd tovább olvasni. Na, szóval ott tartottunk, hogy telik az idő. Még mindig telnek azok a rohadék másodpercek. Még mindig. Ha ez igy megy tovább akkor itt fogunk éjszakázni. Úgy látszik tényleg itt fogunk éjszakázni. Hirtelen az egyik oldalon megakasztja a forgalmat egy parkoló mazsola, és a másik oldalon is pillanatnyi rés keletkezik egy kamion miatt. Emberünk odalép a gáznak, (majdnem) csikorognak a gumik, beveszi a balkanyart, és akkor megszólal a rádioban egy régi James Bond film zenéje, A-HA, The Living Daylights.
Emberünk egy pillanatra totál James Bondnak érzi magát, valami jó kis autós üldözős jelenetben, még akkor is ha egy svájci falu közepén kocog 50-el. Mit 50-el, már 60-al az 50-es táblánál! Érted, Svájcban! Adunk az adrenalinnak! A-HA, Timothy Dalton, James Bond, szőke csaj, Q, Aston Martin, cseh titkoszolgálat, rendőr Lada, ejtőernyőzés, csellótokban szánkózás, gázvezetékben szipkázás, egy jó étterem Karachi-ban... Asszem ez volt az utolsó James Bond film, amit élvezni tudtam. Hiába na, akkor még tudtak hangulaot teremteni, ennél már csak Roger Moore meg a vasfogú cilinderes csávó volt a jobb :)
Nemrég hazafelé busszal jöttem és arra lettem figyelmes, hogy ez a kis vicces figyelmeztetés van a fejem felett. A helyi suhancok itt leveszik a cipőjüket néha a vonaton és felteszik a lábukat, bizony bizony komoly!
Egy kedves olvasónk küldte ma nekem ezt a kis organisation chart-ot a multi-kulti világából: ) Gondoltam kiteszem, ha valaki még nem ismerné. Nálunk azért jobb a helyzet, mert nem ülnek ennyien felettem, bár a szart általában nekem kell a végén eltakarítani :)
Arrol a temarol "magyar prostitualtak Svajcban" eddig az alabbi infoim voltak: - K kolléga hazafelé vonatozos történetei, amik kapcsan mar prostikkal teli vagonokat vizionaltam - A kolléga történetei a svajci kollégakrol, akik "kikapcsolodni" mennek Pestre - sajat svajci (ffi) ismerösök, akiknél valahogy gyakran elökerült, hogy "ahh, igen, azok a szép magyar nök" Levontam a következtetést, hogy a magyar prosti messzefödön hires, hungarikum, fö exporcikk, stb, stb. Otthonrol nezve nem ilyennek kepzeli az ember az orszagimazst. Millio lakosra juto nobeldijasok / olimpiai aranyérmek atlagos szama? Ugyan mar... Prostik meg gulyas, errol ismernek minket.
Aztan ma reggel a radioban a rendörség meg a prostitucio volt a téma, és elhangzott egy felsorolas, hogy milyen orszagokbol jönnek svajcba a prostik, kb aszongya hogy igy hangzott volt a felsorolas: "olasz, spanyol, protugal, nemet, orosz, ööö (itt mar keresgélni kellett)... magyar, cseh" Naszoval örülök, hogy egy ilyen felsorolasban, nem Magyaro jutott elsöként a rendörségi szovivo eszébe, mint fö prostiexportör. Söt, csak a masodikok vagyunk hatulrol. Nem is olyan veszes a helyzet.
Múlt héten átrendeztük a lakást, nem nagyon, csak kicsit, megcseréltük a hálót meg a vendégszobát, mert már elegünk volt a szomszédból. Az új háló igy kisebb, közelebb van a vonathoz, de legalább nyugisabb.
