Futás

Vasárnap tovább folytatódott a napsütés, előbújt az ég kékje, ami két heti állandó szürke felhős idő után (depressziós Hochnebel) igazi felüdülés. Annyira belelkesedetem, hogy elmentem futni. Otthon ahoz voltam hozzászokva, hogy ilyenkor általában nem látok más kocogót, csak néha, elvétve egyet-egyet, itt viszont fél óra alatt láttam kb. 10-et. Ez egyrészt jó, másrészt meg rossz, mert hülyén érzem magam olyankor, amikor már kivagyok és akkor szembejön (sprintelve) egy 50-es, és mosolyogva odabiccent, hogy "Hoi". Anikó azt mondja, van még hova fejlődni. :)