New York 1.

Reggel még napoztunk Newport-ban az Óceán parton, aztán ki kellett jelentkezni a Hotelből és irány New York. Félúton megálltunk New Londonban, ahol van egy tengeralattjáró támaszpont, mellette múzeum, ingyenes a belépés és a múzeum mellett lebeg a USS Nautilus ami az első atommeghajtású tengeralattjáró volt. Ez nem volt egy betervezett program, még első nap idefele jövet az autópályán szúrtam ki a táblájukat. Jó volt.

Aztán Fast Food túránk keretében meglátogattuk a közeli Taco Bell éttermet, ami szinten kellemes csalódás volt. Anikó amúgy is szereti a mexikói kaját és vágja mi az a tacco, a burito, meg a nachó meg ezek. Én nem, de sebaj. Hamburgerre meg subway szendvicsre nem tudok nézni, szóval jó volt.

Aztán még pár óra autózás és beértünk Manhattan-be. A dolog úgy néz ki, hogy a reptéren vettük fel a bérautót de Manhattan belsejében adjuk le. Erről azt kell tudni, hogy az összes útikönyv eltanácsolt a belvárosban való vezetéstől, különösen a munkaidő végén, rush hour-ban, mi meg nanná, hogy akkor értünk oda. Igazából ez még jó is volt, mert a dugóban volt idő gondolkozni, és már elmondhatom hogy vezettem a new york-i csúcsforgalomban.

Bérkocsi leadása után a következő program a taxi fogás volt, amivel lementünk a 2^nd Ave-n Chinatown-ig ahol a hotel volt. A taxifogás érdekesre sikerült, de megoldottuk. Ez a csávó nem hajtott borravalóra, nem segitett berakni a cuccokat. Persze ő is taxis kasztból való volt és nyomta mint állat a gázt. Svájc után ez életveszély.

A hotelről annyit tudtunk, hogy Chinatown-ban van, megnéztük Street View-n, de semmi több. Rövidre fogom: a hotel teljesen rendben volt, kilátás a Manhattan Bridge-re, de a környék az elsőre sokkoló volt. Ki kellett menni mindenképp valami kajáért, de nem volt hozzás sok kedvünk. Kinai feliratok és kinaiak mindenfelé, halszag, gagyiárusok, szemét, kifőzdék (koborkutyát nem láttunk, egyet se) kinai bank, kinai filmplakátok, kinai gyógyfű és szarvaspénisz árus, kinai minden. Jó let volna egy kis rizs vagy tavaszi tekercs, de nem merünk ott enni, inkább mentünk pár utcát és Litte Italy tele volt pizzériákkal.

Ott meg hamisitatlan olasz maffiahangulat, főnők stresszeli a rabszolga pakisztáni-indiai pincéreket, de a vendégekkel kedves mindenki. A kaja el volt borsozva, és a borravalót belekalkulálták az árba. Sok itt a külföldi, bele kell számolniuk.

Két megjegyzés a hotelről, 1) it is ingyen van a WiFi, 2) bazi magas az ágy. Egy méter magason fekszik az ember, Anikó ravatalhoz hasonlitja. A leülök és bekötöm a cipőmet dolog nem működik, csak kalimpálnak a lábaim a levegőben. Nem tudom elképzelni mit csinál itt egy alacsony kinai.