- Gábor Bernben ébred, 8-ra bemegy dolgozni, 9-re már bent is van
- Délelőtt knowledge-transfer az őt váltó kollégának
- Délben irány haza, 200 Km autópályán esőben
- Kaja, utolsó simítások a csomagokon, zuhany, és még egy Simpsons is belefér
- 6-kor indulás a Bodeni tóhoz a friedrichshafeni reptérre
- Eső, tömeg, dugó, útfelújítás, terelés, idegeskedés
- Reptéren check-in, nagybőrönd 20,5 kg, kabinpoggyász 12,5 amiért problémáznak, sorfeltartás, pakolás, végül megy az is a raktérbe
- A friedrichshafen-i reptér béna szar: van egy órás késés, nulla tájékoztatás és géphez saját lábon történő kigyalogolás
- A gép jó nagy, de Gábor aggódik a kora miatt amikor felfedezi a megsárgult plafonba épített sarkítatlan képcsövű CRT televízió készüléket
- A gép felszáll, a napnyugta szép a felhők felett- Teszünk egy kitérőt Frankfurtba, ahol van egy rövid stopver, közben besötétedett
- Éjfél körül végre indulunk Izlandra, 3 óra menetidőt jósol a kapitány
- A kapitány egyébként british angol, az elsőtiszt orosz, az utaskísérők pedig izlandiak
- Közben erősen északnak és nyugatnak tartunk, mindezt a nyári napforduló közelében, szóval 3 óra alatt a tök sötét éjszakából újra felkel a Nap, nyugaton hajnalodik, és Izlandon már világosban szállunk le, helyi idő hajnali 1, biológia óránk szerint hajlani 3 , és közben világos van, ami hülye érzés
- És ennél sötétebb már nem is lesz az éjszaka során- Bérató átvesz, majd irány Keflavik, a reptér melletti falu ahol megalszunk az este
- GPS nincs (csak Garminhoz találtam Izland térképet), térkép nincs, de sebaj, Anikó tudja az utat, nem is kell nekünk GPS
- Azaz mégse tudja az utat, illetve tudta, csak az első benézett sarok után borult a nagy terv (átkozódás) közben Gábor szoktatja magát a kézi váltóhoz (jól megy neki: amikor elég hangosan bőg a motor, akkor eszébe jut, hogy ez magától nem fog feljebb váltani)
- Fél óra reménytelen autókázás hajnali 4 kor (belső óra szerint) egy kihalt idegen városban, amikor az ember inkább már aludna egyet, nem olyan jó móka (átkozódás és már szitkozódás is), ezért felhívjuk a szállást
- Vendégház tulaja rendes csávó, nem kezdi el magyarázni, hogy "jobbra és akkor aztán balra", hanem kijön elénk a kocsijával
- A vendégház jól néz ki, mintha egy IKEA katalógusból ollózták volna ki a szobát, a fürdő és a konyha közös, de reggel úgyis megyünk tovább, a szoba meg tényleg király
- Keflavik kicsit amolyan skandináv-amerikai keverék: rácsos utcaszerkezet, ex-amerikai légibázis, széles kihalt kertvárosi utcák, carport, kosárpalánk, és rengeteg nagy batár amerikai kocsi
Egyébként ha Izlandon születtünk volna, akkor most úgy hívnának minket, hogy Aniko Janosdottir és Gabor Josefsson
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése