Lövésem se volt mit akarhat, svájciul ugye nem értek és nem beszélek. Gondoltam a többiek, a "németek" értik mit akar és reagálnak majd neki valamit. De nem mondtak semmit ők se, csak néztek.
Főnök ismét: "Gritibenc?" - fejek emelkedtek a notebookok mögül - nekem pedig még mindig nem volt tiszta folyik itt, csak lapultam és figyeltem: "Itt valami lesz."
- "Miii?" - kérdik a németek
- "Gritibenc? Kér valaki Gritibencet?"
- "Mi az a Gritibenc????"
- "Az olyan péksüti amit Mikuláskor adnak a gyerekeknek"
...
Szóval kaptunk Gritibencet, ami egy emberformájú tésztasüti. Főnök távozása után a németek jót röhögtek azon, hogy fogalmuk se volt arról, mit akarhat a főnök, meg hogy egyébként is milyen "fura" hely ez a Svájc. Gritibenc. Ki hallott még ilyenről! Nahát meg hűha! És egyébként is.
Utánanéztünk a dolognak a neten, megpróbálok összeollózni ide valami meghatározást: Spéci fehér tésztából készül, kb. a kalács és a zsemle között van félúton, kézzel alakítják ember formájúra, esetleg mandulával, cukrokkal, csokidarabokkal, stb. díszítik (a miénk igénytelen volt, kis cukrot szórtak rá, oszt annyi), türelemtől függően van orra, szeme, szája, gombjai, nyaklánca, stb. Persze a gyerek türelmétől függően, mert itt valamiféle szokás lehet, hogy a gyerekek Mikuláskor megformázzák a saját sütijüket, kisütik, majd pl. reggelire megeszik.
A süti nevei: "Grattibänz", "Grittibenz", "Teigmannli" - nem Svájcban lennénk, ha nem lenne valami vicces iiii betűs neve is - akkor még úgy is hívhatják, hogy "Chlaus", "petit bonhomme" és még vagy tucat másik név régiótól függően - ez ugye szintén svájci sajátosság. Eredete homályba vész, de a XVI. században már tutira volt, és abban is egyetértenek, hogy a figura Mikulás bácsit szimbolizálja csak éppen erősen leegyszerűsítve. Most pedig mindez jöjjön képekben is.
Ez itt egy professzionális darab:
Ezeket meg gyerekek készítették, home made darabok, jópofa dolog, gyerekként én is biztos nagyon élveztem volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése