Magyar helyzet

Karácsonykor persze megint kicsit szomorkodtunk az otthoni aktuális gazdasági helyzeten, de hát ugye mit tudunk tenni ez van. Szomorúan vesszük tudomásul, hogy a hazaköltözésünk időpontja tolódik egyellőre. Visszaérünk sviccbe és gondoljuk nézzünk egy kis angol tv-t, mert már elég a magyar 2-es híradóból, erre mi megy a CNN-n főműsor időben? Épp azt taglalják mi lesz Magyarországgal és az IMF vezér Christine Lagarde nyilatkozik. Na mondom ez remek, jól kezdődik az év (bár aztán nem sokat mondott a csaj de attól még eléggé negatív az image). Aztán minap volt ez a remek kis index post ugye a Simphsons családról "EU put Hungary to eBay" és utána még ketten is megkérdezték a cégnél, hogy mi a fene van nálatok? Erre csak azzal a frappáns facebook szöveggel tudok válaszolni: "Hey Europe, sorry about my Prime Minister".

Utlevél

A karácsonyi hazaút alkalmával megejtettem egy útlevél cserét, mert lejárt volna áprilisban és addig lehet nem megyünk haza (legalább is csak ezért nem). Már novemberben érdeklődtem otthon és abban a tudatban éltem, hogy megcsináltatom és kérhetem azt hogy küldjék ki postán amit gondoltam anyu majd továbbküld és kész.

Ehhez képest nem volt ilyen egyszerű a dolog. Persze kérdés, hogy akkor volt hülye az ügyintéző vagy most vagy esetleg mindkét alkalommal... ki tudja, szimplán lehet csak ők se tudják. Ugyanis, ha azt kérem hogy postázzák ki akkor közben nem lehet a régi utlevelem is érvényes, mert ugye kettő egyszerre nem lehet. Akkor marad a személyes átvétel (ugye személyes tehát nem lehet meghatalmazás se), no az meg azért bajos mert a sürgösségi utlevél is 8 munkanap. Ezt én se értem én úgy tudtam van valami 1-2 nap is, de mindegy. A 8 nap meg sehogy se akart beleférni az ünnepek alatt vagy legalább is elég necces volt, mondom én ebben nem bízok ezt felejtsük el. Jó akkor esetleg a magyar követségre elküldenék és ott átvehetem? Persze, de ott is csak személyesen ami ugye 1 nap szabi utazás Bernbe, no azt már nem. Szóval a végén mardt a postázzák haza verzió és akkor már tök mindegy, hogy 8 nap vagy 30 nem fizetek ezért többet marad a 30 nap.

Régit kilyukasztották aztán jött az izgulás, hogy nem lesz-e gond a határon... gondoltam még sose igazoltattak kocsival, majd csak megoldjuk. Erre persze mi a történet vége? Péntek reggel jön a postás és kihozza az utlevelem 6 munkanap alatt a 30-as áráért. Igy lett a horror bürokráciás sztorimbol happy end :-) Aztán persze több embertől hallottam, hogy meg van 2-3 nap alatt a sima is szóval a 6 nap biztos csak az ünnep miatt volt.

Boldog Karácsonyt!

Kellemes Karácsonyt Kívánunk mindenkinek és Boldog Új Évet! Itthon vagyunk egy hete és eddig nagyon sok mindent csináltunk (nem sokat pihentünk még). Voltunk iszonyat tömegben vásárolni és szörnyülködtünk az agresszív sofőrökön, bementem a helyi piacra ami mióta élek ugyan úgy néz ki és ugyan azok az eladók, sütöttem bejglit és játszottunk unokaöcsi-hugommal. Persze voltunk családot látogatni és találkoztunk pár barátunkkal is. Még van egy hetünk, hogy ki is pihenjük az élményeket :)

Utazás

Holnap munka után megyünk haza! Már a hócipőm tele van mindennel, pakolással, munkával és legfőképp azzal, hogy fél éve nem voltam otthon. Már számolom vissza az órákat!

Unokahugi

Kata 5 hónapos, mire megyünk haza már mászni fog :) Egy biztos viszek neki egy fehér sapkát, mert ez a rózsaszín már nagyon sok!

Salata, ebéd

Ebédidö legvégre értünk csak a céges ebédlöbe, és szokatlan modon a salatas pult tele volt. Még ilyenkor is. Ja igen, a német baktértiumhelyzet... a konyhasok kinalgattak nekem is, de mondtam, hogy "ma inkabb nem kérek". Sokan voltak ma ezzel igy. A vega menü egyébként lekvaros gombóc volt, amirol nem tudtam hogy itt is ismerik. Igaz, hogy sargabarack lekvar volt benne, meg a gombocok vanilia öntetben usztak (ami jo ötlet), de attol még tök olyan volt mint a magyar. Egy hungarikumnak hitt dologgal kevesebb...

Budapest, Magyaro

Visszajottunk rovidke magyaroszagi latogatsunkrol. Elmenyek, benyomasok, megélések szubjektive:
- Wow, az utcan magyarul beszélnek az emberek! Ettol teljesen elszkotunk. Beszélunk persze itt is magyarul, de csak egymassal, Aniko baratnojevel, vagy a Skype-al.
- Keresni kell a szavakat ügyintézéskor. Megy a dolog, nincs vele semmi probléma, csak Würden Sie blabla, Wie kann ich blabla Jaaa, gerne, blabla van a kazal legtetején.
- A pesti utak szarok, és a pesti kozlekedési moral is szar, a megemelt büntetések ellenére megamradtak a parasztok és a Döbrögik. Rajöttem, hogy Svajcban orszaguton es varosban nem szoktak elözni az emberek, es oklot sem raznak ha csak harmadjara tudnak megelozni. Mindez csak a kontraszt miatt tünt fel.
- Hazafele Swiss-el repültünk, ami jobb mint a Malév. Aztan visszafele késtek 1-2 orat, volt valami kavaràs.
- Megdöbbentö, hogy szaporodnak Pesten a "Gated Community"-k. A Wikipedian magyarul ez siman csak "Lakopark".
- A sajtos-tejfölös langos ezuttal kimaradt. Elsö nap elronttotam a gyomrom és két napig gyengélkedtem. Elszokok a magyar konyhatol.

Örömhír

Tesóméknál lagzi lesz!! Juppi :) Ennél jobb örömhírt el se lehet képzelni, az egész család lázban ég. Tegnap ugyanis a kedvese megkérte nővérem szülinapján a kezét... hát igen, stílusos ajándék.

Nagyon, nagyon sok boldogságot kívánunk nekik!

Kihagyhatatlan ajànlat

Brutalis az inflacio odahaza.

Visszaut(ak) Svájcba

Tegnap reggel 7-kor elindultunk, 1 óra alatt kiértünk Pestről és este 6-ra visszaértünk Svájcba. Az út sajna unalmas volt és szerencsére eseménytelen. Ez már a sokadik alkaom, hogy kocsival megyünk haza. Mikor elindulunk Svájcból, izgaottak vagyunk, még elöttünk állnak az ünneppek és a találkozók a családdal, barátokkal. Ilyenkor az út sokkal örömtelibb és rövdebbnek is tűnik. A Svájci határig nem számoljuk az 1 órát, aztán Ausztria nyugati farkában is tart a "hurrá utazunk" érzés. Innsbruckot is szeretjük Kufsteinig mert szépek a hegyek. A német részen a Chimsee mellett általában én vezetek és azt nem szeretjük annyira, szűk, kanyargós, dimbes-dombos, zsúfolt és száguldós, aztán Salzburg után kb a Modsee-nél elérjük az út felét és kezdődik a visszaszámlálás és még csak alig múlt déli 12. Linz csak egy óra, onnan pedig már közel van Bécs és az autópálya is 3 sávos. A bécsi elkerülőt sem szeretjük, szintén szűk, zsufolt és kanyargós, de van pár 80-as szakasz ami pihentetős. Ez már Burgenland mellett van, ami pedig már majdnem hazai pálya. A magyar határ után pedig már "otthon" vagyunk. Keresek valami beszélgetős magyar rádiót (Kossuth preferált) és a maradék 2 óra szintén nem számit. Fontos hogy beszélgetős legyen, mert ilyenkor évezzük, hogy magyarul karattyolnak a rádióban. Az sen baj, ha unalmas a téma, a zenei rádióknál meg kb. nem lenne különbség. Mindegy hogy ugyanazokat a számokat német, szlovák, vagy magyar rádió játssza, Lady GaGa ugyanúgy szól mindegyiken. A KisAlföldön szuper az autópálya a sok egyenes szakasszal, Pest mellett pedig már lazitunk. A nullást általában kihagyjuk, a Pesten való 1-1.5 órás átszenvedés pedig már érdekesség és levezetés is egyben, és szintén nem számit. Mikor hazaérkezünk kell 1-2 nap mire megszokjuk Magyarországot, majd bő 1 héttel később, mikor visszajövünk Svájcba kell újra 1-2 nap mire visszazökkenünk az itteni életbe. Kultursokk kétszer. A visszaút mindig szomorúbb, orrlógatósabb és fárasztóbb. Várnak újra a szürke hézköznapok. Majd megpróbáljuk valahogy kiszinesiteni őket.

Hazaút

Reggel atommód esett a hó. 5 körül elment egy kotró a ház elött (erre ébredtünk), de 1 órával később már nyomát se lehetett látni, 2 centi friss hó boritotta be a nemrég még fekete aszfaltot. Na akkor, titokban arra gondoltam, hogyha már itt ilyen szopás a helyzet, akkor inább halasszuk el az indulást. Ha már igy is ugy is késünk, akkor inkább otthon ücsörgök a TV elött, mint az autópályán a hideg kocsiban, dugoban, elakadva.

Reggel Winterthur:

Reggel 7 elött már az autópályán voltunk, továbbra is esett a hó mint atom, nagyon durva volt a helyzet. Winterthurból Sankt Gallenig masfél óra volt az út, felmerült a félúton motelben megalvós verzió, de aztán lassan javult a helyzet. Ausztriába átérve még volt két havazás, de nem voltak vészesek. Kijutottunk a hófelhők alól. Arlberg után még kis hó, de Innsbruck környékén már csak mutatóban volt belőle. A német részen pedig olyan kevesen voltak, hogy ilyen keveset még soha nem láttam (nem csoda, ritkán jáunk erre péntek delelött) Linz után pedig teljesen tiszta volt az idő.

Az egyetlen necces helyzetért is haza kellet jönnünk. Külső sávban három kamion, utolsó előzni kezdi a többit. Utolérem, cammogok mögötte, mikor a seggembe jön egy mercis parasz. Nem villogot csak belemászott a seggembe, akkor már éreztem hogy baj lehet. A kamion közben lassan előzte tovább a másik két kamiont, mi pedig mögötte meg (én + mögöttem a paraszt). Mikor a mercis elérte a külső sávban lévő két kamion közötti rést, kivágott a jobbra, padlógáz a 20 méteres résben, onnan bepaszirozta magát elém és az előzésben lévő kamion közé, majd levillogta a kamiont. Duda, villogás, anyázás. Remélem sikerül kinyirnia egyszer magát, csak egyedül tegye. Hülyék ellen van orvosság?

Lassú kényelmes tempóban, dugó, tömeg és hó nélkül 10-11 óra alatt elértünk Pestre, onnan (ugye pont 6 felé járt már az idő) sikerült másfél óra alatt átvágni a városon és már itthon is vagyunk. Vacsi, pihi, hiradó: NyugatEU inklusive Svájc megbénult a havazástól, kilóméteres dugók, lezárt repterek, itthonra este érkezik a havazás. Svájcban egyébként 10-30 centi hó esett (Mittelland) a hegyekben 50 centi ami durva, 300+ törölt járat a reptereken, az utakon 400 baleset. Na ezt megúsztuk.

Ez + az

Már elég régen írtam a blogra és gondoltam most bepótolom. Ez a hét elég sűrű volt és még nincs vége! Hétfőn jöttünk vissza Bp-ről és mentünk is egyből dolgozni. Viszont nagyon jó volt otthon, főleg azért mert annak ellenére, hogy sok mindent csináltunk abban az 5 napban most nem éreztem rohanásnak. Valahogy jobb volt mint augusztusban. Sikerült kicsit feltöltődni, még úgy is hogy az ember nehéz szívvel jön vissza. Nehéz elképzelni mikor-hogyan költözünk majd vissza és ettől mindig elszomorodunk. Kicsit olyan mintha kettős életet élnénk, egy ott ragadt anno két éve egy meg itt keresi a házra valót. De hogy vidámabb témákat is említsek a héten átmentem egy másik német csoportba ami ezerszer jobb mint a hétfői volt. Igaz ez szombat délelött van, de a tanár sokkal jobb, a csoporttársak is kedvesek, most már csak tanulni kéne :) Ide jár egy magyar lány is akivel nemrég ismerkedtem meg. Vele ebédeltünk tegnap, ma vasárnap pedig átmegyek az egyik kollégámhoz aki otthon babázik. Jó ez a kis társasági élet, már jövő hét végére is szerveződik ez-az.

MEGYÜNK HAZA :-)))

Holnap megyünk haza!! Ilyenkor velem madarat lehet fogatni :-) Remélhetőleg most se vulkán, se betegség se semmi nem jön közbe!

Prostik

Arrol a temarol "magyar prostitualtak Svajcban" eddig az alabbi infoim voltak:
- K kolléga hazafelé vonatozos történetei, amik kapcsan mar prostikkal teli vagonokat vizionaltam
- A kolléga történetei a svajci kollégakrol, akik "kikapcsolodni" mennek Pestre
- sajat svajci (ffi) ismerösök, akiknél valahogy gyakran elökerült, hogy "ahh, igen, azok a szép magyar nök"
Levontam a következtetést, hogy a magyar prosti messzefödön hires, hungarikum, fö exporcikk, stb, stb. Otthonrol nezve nem ilyennek kepzeli az ember az orszagimazst. Millio lakosra juto nobeldijasok / olimpiai aranyérmek atlagos szama? Ugyan mar...
Prostik meg gulyas, errol ismernek minket.

Aztan ma reggel a radioban a rendörség meg a prostitucio volt a téma, és elhangzott egy felsorolas, hogy milyen orszagokbol jönnek svajcba a prostik, kb aszongya hogy igy hangzott volt a felsorolas: "olasz, spanyol, protugal, nemet, orosz, ööö (itt mar keresgélni kellett)... magyar, cseh" Naszoval örülök, hogy egy ilyen felsorolasban, nem Magyaro jutott elsöként a rendörségi szovivo eszébe, mint fö prostiexportör. Söt, csak a masodikok vagyunk hatulrol. Nem is olyan veszes a helyzet.

MacBook + Toshiba

314 000 HUF vs 1100 CHF (ma éppen 210 HUF egy CHF) az kb 83 000 HUF ollonyilas, ugyanaz a konfig. A Toshiba egyébként megjavult, notebook vasarlas elhalasztva.
Ha mar ezt leirtam, akkor jöjjön a Toshiba-s kaland is. Szoval a notebook kijelzöje 2 év + par nappal a vasarlas utan azt mondta hogy nem vilagit többet. Kép volt rajta, csak a hattérvilagitas szünt meg létezni, szoval hasznalhatatlanna valt a cucc (vilagitas nelkül kb lathatatlan). Utanaolvastam a hasonlo hibaknak, több oka lehet, inverter, LCD, alaplap, stb. Mazlimra, anno a gépet 3 év nemzetközi garanciaval vettem, beregisztraltam a terméktamogatast, stbstb, szoval ideje volt felkeresni a helyi szervizt és kiprobalni mennyit ér a magyarban vett nemzetközi garancia. Szervizben atvették (szerintem még nem lattak magyar Windows-t) 3-4 napot mondtak a javitasra ami annyi is lett. Közben hazamentünk igy csuszott az atvétel. Hivtak 1x telefonon, hogy megtudakoljak mennyire vagyok elégedett a szolgaltatasaikkal. Mondtam, hogy nem tudom, mert még nem vettem at a cuccot. Mondtak, hogy akkor majd hivnak még.
Visszaérve Svajcba elsö utam a szervizbe vezetett, müködik a cucc. A szervizlap tanulsaga szerint volt egy inverter csere és kicserélték az LCD panelt is. Na erre nem szamitottam, de legalabb kiderült miért csillog makulatlanul a kijelzö. Ja, és ingyen volt a csere. Kis üröm az örömben, hogy az uj panelen van egy hibas pixel, ami piros ha feketének kéne lennie, de legalabb a régin lévö nagy folt eltünt. Na mindegy, amiket ez a notebook kapott az elmult 2év alatt - csoda hogy még egyben van. Szoval azért elégedett ügyfél vagyok. Es még mindig van egy év gari.

Odahaza

Turista szemmel Pest szép és fejlödik. Ez az jelenti, hogy az ember rácsodálkozik mennyi minden épült azóta, hogy emigrált. Először is lett egy csomó luxusbolt az Andrássyn, ami már most is egy kis mini Párizs, kinőtt egy csomó csilivili üvegpalota és irodaház a Váci úton, megépült az M0 és a Megyeri híd (nekem még mindig emlékeztetnem kell magam, hogy nem kell már feltétlenül átvágni a belvároson, lehet kerülni is, ami tök jó!), a kertvárosok egyike-másika tiszta Amerika, nemsokára átadják az új metrót, a Parlamentről lekerült az állványzat (és új a budai rakpart is, Wow!), és lesz szép új Margit híd is hamarosan. Az utcán meg annyi 10 milla feletti kocsit lehet látni, hogy az ember azt érzi, van itt pénz dögivel. Turistának azért is szebb a dolog mert nem törödik a politikaval, a lopásokkal, a korrupcioval, urambátyámozással, munkanélküliséggel, eladósodással, meg az összes többi szar dologgal. Na meg a Turista mondhatja, hogy ilyesmi máshol is van, a mértékekröl nem vitatkozik, szép és izgalmas ez az ország, és még fejlődik is szemmelláthatoan. Nem is érti miér ilyen buskormorak a magyarok.

A másik dolog ami feltűnt, hogy szerintem mintha kulturáltabban vezetnének az emberek mint pár éve. Megvannak a régi irritáló autos kategóriák, és nehéz ahoz is hozzászokni, hogy naponta átlag 1x valaki ki akar nyirni. A legkomolyabb a zebrán áthajto Hondas gyerek volt, aki fékezés nélkül széjjel dudálta a gyalogosokat, majd áthajtott közöttük. Mindenki idöben félre tudott ugrani. Közelségét mutajta, hogy kapott egy csttanosat -sajna csak- a tükrére. De mégis, úgy nagy általánosságban mintha az átlag kulturáltabbnak tűnne. A biciklisek szaporodását még nem is emlitettem.

Visszaérkeztünk

Vasarnap, Budapest: 30 °C, Svajc 15 °C, esö.

Budapest, Budapest ...

Most 1 hét szabi van otthon.

1 év

Nemsokára egy éve, hogy kinn dolgozok. Borzalmas, úgy elment ez az éve mintha nem is lett volna. Januárban még arról akartam írni, hogy milyen egy éve Svájcban lenni, erre most meg már arról írhatok milyen egy évet Svájcban dolgozni. Gáborral szoktunk néha azon elmélkedni, hogy ha valaki nekünk pár éve azt mondja, hogy itt fogunk élni-dolgozni vagy csak annyit, hogy külföldre megyünk akkor biztos nem hisszük el neki. Furcsa dolgok ezek, amit mindenki másképp lát. Van aki visszaszámol mikor mehet már haza (én is csináltam egy időben) van aki élvezi, van aki csak megszokja. Az minden esetre igaz, hogy több év kell ahhoz, hogy az ember érezze a változást és a különbségeket a két ország között. Az pedig végképp igaz, hogy az ember élete teljesen meg tud változni nagyon rövid idő alatt is, hiába minden terv vagy elképzelés.

Búcsú A kollégától

A héten búcsúztattuk A kollégát, aki 3 év után hazaköltözött ebből a gyönyörű, nyugodt, de néhány szempontból lökött országból. Furcsa érzés, hiszen ha ő nem jön ide akkor nagy valószínűséggel én most nem ülnék ezen a teraszon és írnám ezt a blogot. Vagy a ködös Albionban néznénk a sörfejű embereket, vagy valamelyik másik kevésbé jó országban dolgoznánk, vagy legrosszabb esetben otthon ülnénk és az életben sose spórolnánk annyit, hogy legyen egy saját házunk. Hát igen.... köszönjük az első "telepeseknek" az iránymutatást. Sajnáljuk, hogy nem élvezhetjük tovább a társaságod, de reméljük hamarosan követhetünk téged "haza" is :)