Az alabbi sztori alljon itt masok okulasaul, midenki vonjon le belole olyan tanulsagot amilyet csak akar. Egyik föszereplö a kocsink, a hülyegyerek az meg én vagyok.
Reggel koran be akartam érni meloba: koran felkeltem, kimegyek a kocsihoz, beinditom, kicsit nehezebben indult a szokasosnal, de volt mar ilyen - elso hideg nap. Kimegyek a föuthoz, varok, varok, mikor nem jönnek kifordulok és akkor ütott be a baj. Amint rafordultam a föutra elkezdett rakoncatlankodni a kocsi. Gazadasra nem reagalt, rangatott, elment a kormanyszervo, elektromossag azert még volt. Még annyi idöm volt, hogy lenduletbol (5km/h) felcsorogjak az alban nagykövetseg bejarata elé. Huhh, miafasz, infarktus! Probaltam ujrainditani, de nem ment. Még parszor - semmi. Huha. Huuuuhaaa... - na itt kezdtem ideges lenni.
Mikor nem jöttek kocsik, feljebbtoltam kicsit a jardara, hogy ne alljam el az utat az autok elöl, és az albanok bejaratat se, de igy meg a biciklissavot és a jardat torlaszoltam el. A fal és a kocsi kozott oldalazva meg épp elfértek a gyalogosok. Azert persze igy is neztek, hogy mit allok ott, gondoltam csak ido kérdese amig ramhivjak a rendorséget. Huuuhaa... Na jo, par ujabb inditasi kiserlet, de sajna mindegyik sikertelen.
"Uhh, huhh, na most mi lesz?"
A teljes panik elött tartottam egy kis szünetet és végiggondoltam a dolgokat.
- lakas 10 méterre, apu pont vendégségben van, még alszik, de legfeljebb felkelkeltem, együtt visszatoljuk a kocsit, és szakérti ö is a dolgot (mazli #1)
- volvo service 1 km-re, assistance-os papir a kesztyütartoban (mazli #2)
- ennyi eleg volt a megnyugvasra, a helyzet egyébként az alabbi:
- a kocsiban elektromossag van
- hibauzenet nincs
- inditasnal inditiomotor jar
- utana motor beindul, fordulatszam felmegy 500-ra, majd 2 masodperc mulva a motor leall és csak az inditomotor köszörül tovabb
- meg hatul mintha a benzinszivattyu zümmögne
- szamitogép azt mondja, hogy meg 60km-re elég a benzin
- mondjuk ez tegnap esti autopalyas, jo fogyasztasos adat, és tegnap este szentül megfogadtam, hogy ma tankolni fogok
- benzinszint csutkara pirosban, piros lampa is vilagit, de reggelente kevesebbet mutat, kesöbb feljebb tornassza magat, ez megszokott
Gonoltam, hogy rosszabb mar nem lesz a dolog, elakadasjelzö bekapcsol, ablakba papir, rajta nagy betükkel hogy "DEFEKT" (mert a gyalogosok közul mindenki rosszalloan nézett - végülis megértem, de ignoraltam, masfél tonna vasat nem tudok csak ugy arrébb rakni, még akkor sem ha feljelentenek). Elgyalogoltam a közeli benzinkutig (200 méter, mazli #3) és örültem hogy legalabb eddig a rovid ideig ugy nézek ki, mint aki épp munkaba megy, és nem ugy mint a ma reggeli looser. Az se zavart, hogy közben eleredt az esö (ja, ernyö az nincs). Na ez mar igazan filmbe illö jelenet.
Benzinkutnal aztan jött a looserség megint. Benzineskanna megkerése, ingben, notebook taskaval, kézben kannaval beallni a kocsik mögé a sorba, majd gyalogosan kannaba tankolni, ami azert valljuk be, ritkasag egy benzinkuton. Pénztarhoz be, kanna felemel, magyaraz, fieztés, majd kannaval a kézben esöben visszagyalogolni a villogo kocsihoz. Mikor töltöttem a benzint a kocsiba a gyalogosok mar egy fokkal megértöbben néztek.
Kanna hatso ullésre bevag, kocsi inditas, és lass csodat, egyböl indul (mazli #4). Wow + Huuuhhhhhh.... immar megnyugodva. Tudom, hogy az egészet a sajat hülyeségemnek köszönhettem, mégis baromi nyugdot és halas voltam, hogy ennyivel megusztam a dolgot. Jelentem alassan, a leckét megtanultam.
Elsö utam a benzinkutra vezetett, majd 1 oras késéssel, és kissé benzinszaguan megérkeztem az irodaba. Még igy is elsö voltam - legalabb nyugodtan lemoshattam a benzinszagot.
Es igy törtent, hogy a csalad birtokaba került egy benzineskanna, aminek beszerzését mar régota terveztem (mert praktikus, meg "mert ki tudja"), de minig elhalasztottam (mert minek).
- És ettem oroginal piaci sajtos tejfölös fokhagymás autentikus lángost, piaci talponállós körülmények között, nyami
